A hagyományos vércukormérők közvetlenül a vérben mérik a cukorkoncentrációt ujjbegyből vagy vénából való mintavétel útján. Ezzel szemben a folyamatos cukormonitorozó rendszerek közvetett módon határozzák meg a vércukorszintet a sejtközi folyadék cukorkoncentrációjának mérésével. Mivel a glükózmolekuláknak kb. 5-10 percbe kerül, amíg a vérből a szövetközi folyadékba kerülnek, a mérések az időbeli késleltetés miatt eltérhetnek.

Amikor a vércukorszint stabil, a két mérés közötti különbség kicsi, amikor a vércukorszint gyorsan emelkedik vagy csökken, a különbség nagyobb lehet. Mivel a cukorértékek tendenciája mindkét mérési módszer esetében azonos, egy olyan rendszer, mint a CGM, amely képes folyamatosan mérni a cukorszintet, elemezni a mintákat, és értesíteni a felhasználókat a túl magas vagy alacsony cukorszintről, fontos előnyöket biztosíthat a felhasználók számára a cukorbetegség kezelésében.